A g�nek rejt�lyes �zenete

Az �r�kl�d�st hordoz� anyagokba programozott �zenet tartalmazza, hogy milyen lesz az ut�d. Ez alak�tja ki k�ls� megjelen�s�t �s bels� tulajdons�gait. A csal�di fot�albumban tall�zgatva id�nk�nt meglep� felfedez�sre jutunk. Kisfiunk szeme, m�g a tekintete is ak�r a nagypap��, orra, ajk�nak �vel�se pedig a megboldogult nagymama eml�k�t id�zi. Az ut�d az anyai petesejtben �s az apai sperm�ban jelenl�v� kromosz�m�k kombin�ci�j�nak egyvelege, de a szabv�nyt�l elt�r� genetikai vari�ci�k milli�i lehets�gesek.

Titokzatos genetika

Test�nk sejtekb�l tev�dik �ssze, melyek pillanatnyi meg�ll�s n�lk�l m�k�dnek az�rt, hogy a l�tez�s�nkh�z sz�ks�ges molekul�kat produk�lj�k. Saj�t szem�lyi sz�m�t�g�p�nek, a sejtmagnak k�sz�nhet�en a molekul�k mindegyike t�k�letesen tudja a feladat�t. Nem v�letlen�l �ll e ter�let a kutat�k vizsg�l�d�s�nak k�z�ppontj�ban. A sejtek felbecs�lhetetlen �rt�k� kincset rejtenek: huszonh�rom kromosz�map�rt, az �r�kletes tulajdons�gok hordoz�it. K�z�l�k huszonk�t p�r a k�t nem tulajdons�gainak �t�r�k�t�je, a huszonharmadik az ut�d nem�nek eld�nt�s��rt felel�s. Minden kromosz�map�r egy apai �s egy anyai kromosz�m�b�l tev�dik �ssze, a v�letlenszer� t�rsul�s a megterm�keny�t�s pillanat�ban d�l el. Az esetek j�r�sz�ben a gyermek sz�leire hasonl�t, de n�ha meglep� m�don a nagysz�l�k vagy m�s k�zeli hozz�tartoz�k szem�lyis�gjegyeit is �r�kli. A sz�mtalan vari�ci�s lehet�s�g eredm�nyek�nt gyakorlatilag null�val egyenl� az es�ly arra (t�bb milli�rd k�z�l egy), hogy ugyanannak a csal�dnak k�t tagja genetikailag teljesen azonos legyen. A szab�lyt csak az egypet�j� ikrek szegik meg, mert �k val�ban �gy hasonl�tanak egym�sra, mint k�t toj�s.

A nagy felfedez�s: a DNS

Ha lehet�s�g�nk lenne kicsit elj�tszani �s libasorba rendezni g�njeinket, az 1,5 m�ter hossz� s�vban megsz�ml�lhatatlan mennyis�g� - az �r�kl�d�s csod�latos titkait rejt� - DNS (dezoxyribonukleinsav) molekula ny�zs�gne. Ma m�g t�volr�l sem tudjuk a DNS �ltal k�zvet�tett valamennyi inform�ci�t megfejteni. Az elm�lt h�t �tvizedben azonban siker�lt k�rvonalazni k�miai �sszetev�it �s vegyi b�zisokhoz �ll� �zeneteit.

Domin�ns �s recessz�v faktor

A g�nek p�ros�val funkcion�lnak, gondosan �gyelve arra, hogy mind az apa, mind az anya tulajdons�gai fellelhet�k legyenek az ut�dban. �m a jellemz� tulajdons�gok kialak�t�s�ban (termet, hajsz�n, szemsz�n, f�lek form�ja) egyetlen - nevezetesen a domin�ns - g�n jut kifejez�sre, legy�zve �s elt�vol�tva a recessz�v g�neket. A szelekt�l�s rendk�v�l logikus, hiszen nyilv�nval�, hogy a gyermek nem n�het egy id�ben olyan magasra, mint a papa, �s olyan alacsony termet�re, mint a mama. A domin�ns �s recessz�v g�nek gig�szi k�zdelm�nek v�geredm�nye d�nti el jellemvon�sainkat. Sok gyerek arcvon�saiban szinte �mulatba ejt�en fedezhet� fel a kevered�si ar�nyok egyens�lya. Szem�t, sz�j�nak �vel�s�t a mam�t�l, orr�t, hajsz�n�t a pap�t�l �r�k�lte. Amikor a gyerek szakasztott m�sa az �desanyj�nak, biztosra vehet� az anyai g�nek er�teljes �rv�nyes�l�se, amely kor�ntsem jelenti azt, hogy a k�vetkez� sz�l�s hasonl� eredm�nyt hoz. A m�sodik gyerek gyakran megsz�lal�sig hasonl�t a pap�ra, �s mindez term�szetesen k�tetlen sorrendben ford�tva is lehet. L�teznek �gynevezett codomin�ns g�nek, amelyek egy�ttesen fejtenek ki �rv�nyes�t� �s m�rs�kl� hat�st. B�r�nk sz�ne a legk�l�nb�z�bb �rnyalatokat produk�lva codomin�ns g�nm�k�d�s szerint alakul. Vegyes h�zass�gban a folyamat k�l�n�sen j�l k�vethet�, hiszen az ut�d b�rsz�n�t sem a sz�nes b�r� apa, sem a feh�r anya sz�ne nem determin�lja v�g�rv�nyesen. A gyermek test�t a fekete �s feh�r sz�n kever�k�b�l kialakult felh�m bor�tja.